- Az értelmi fogyatékosság differenciáldiagnosztikájának megismerése, definíciók, főbb tünetek

- Értelmi fogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek fejlesztése

-Betekintés a tanulási képességek fejlesztésének terápiáiba. Az értelmi fogyatékossággal, illetve autizmussal élő gyermekek integrációjának feltételei, oktatási formák

A tanulási akadályozottság a hazai (gyógy)pedagógiai szaknyelvben az utóbbi években elterjedő kifejezés. Az elnevezés jelen értelmezésekor vissza kell nyúlni az értelmi fogyatékosság fogalmához.

„Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes környezeti hatások eredőjeként alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve - számottevően elmarad, és amely miatt az életvezetés jelentősen akadályozott." (Czeizel- Lányiné - Rátay, 1978, 18.) Súlyossági fokok szerint ezen a kategórián belül megkülönböztetjük az enyhén értelmi fogyatékosokat, középsúlyos értelmi fogyatékosokat és a súlyos értelmi fogyatékosokat.

Az enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Intelligenciakvóciensük az 50-69 tartományba esik.

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak." (Mesterházi, 1998, 54.)