Az egyik felhasználási kör, amikor csak néhány kiegészítő szolgáltatás miatt van szükség a programra. Alapvetően a tábláról vezéreljük a számítógépet, különféle programokat indítunk, böngészünk az interneten, de például az elindított program bevitelt igényel (például egy webcím beírása), s azt a „képernyőbillentyűzet" segítségével szeretnénk megoldani. A tálcán található menüből (vagy a táblaszoftver segítségével) elindítva jelenik meg egy ablak formájában, ahonnan a tollal választhatjuk ki a megfelelő betűket.

Ha szükség van bizonyos képernyőtartalom átmeneti letakarására, arra való a „függöny" szolgáltatás. Egy feladatnak csak a leírását szeretnénk megmutatni a hallgatóságnak, majd fokozatosan bővítjük a látható elemek körét. Állítható a függöny átlátszósága, színe is. Egy kattintással be lehet húzni a függönyt, azaz minden takarásba kerül. Ehhez hasonló kiegészítő szolgáltatás a „spotfény". Az egyes elemek kiemelésére szolgál, a figyelmet az oktató az adott pontra tudja fókuszálni. Állítható a megvilágított terület alakja és mérete, a háttér színe és átlátszósága is. Sokféle módszertani megoldást támogatnak ezek a technikák, akár egy előadást, akár szemináriumot tart az oktató.

A másik felhasználási kör talán ott indul, ha rá szeretnénk írni az aktuálisan kivetített tartalomra, illetve különféle kiemelésekkel, alakzatok rajzolásával, szöveg begépelésével, magyarázatokkal látjuk el a megjelenített elemeket. Ezek használatát mutatja be az oktatóanyag táblaszoftverrel foglalkozó fejezete. Innen már csak egy lépés a saját táblaoldalak létrehozása, a kialakított ábrák, rajzok mentése, megnyitása - az interaktív táblával történő oktatásra való felkészülés teljes eszköztárának megismerése.

A harmadik a vegyes felhasználási mód. Ez azt jelenti, hogy váltogatni szeretnénk a számítógép tábla általi vezérlése (egér mód) és az ún. interaktív mód között, az oktató szándéktól függően. Van tehát egy az óra elején megnyitott, korábban elkészített táblakép sorozatunk, statikus, vagy interaktivitást is megvalósító tartalmakkal, melyek sorrendje igazodik az óra vezetéséhez, támogatja a megválasztott oktatási módszert (előadás, vita, megbeszélés, projektmódszer, ötletbörze, szerepjáték stb.).

Az óra egy adott pontján ebből kilépve az oktató egy előre be nem tervezett weboldalra szeretné felhívni a figyelmet, „átlép" a táblaszoftver által nyújtott felületről a számítógép közvetlen irányításához, böngészőt indít, weboldalt jelenít meg. Ha lezárta ezt, akkor visszalép a táblaképekhez, s halad tovább az anyaggal.

Az is lehetséges, hogy az így külön elindított program felületét, mint táblaképet „fényképezi le" az oktató azért, hogy arra a táblaszoftver eszközeivel további kiegészítéseket tegyen. Ugyanis a táblaszoftver eszköztára mindig látható, így például a toll eszköz kiválasztása az épp nézett tartalmat statikus képpé alakítva írhatóvá/rajzolhatóvá teszi a korábban még élő programképet. Ez a látvány, természetesen a ráírtakkal együtt menthető is, hisz részévé válik annak a táblakép sorozatnak, amelyik egyébként az óra anyagát tartalmazta. (beszúrásra kerül az aktuális táblaképek közé)