1. Az interaktív tábla nem „varázseszköz", nem oldja meg a tanítással kapcsolatos problémák nagy részét. A túlzott elvárások gyors kiábránduláshoz vezetnek. Funkcionalitása egyesíti magában a hagyományos oktatástechnikai eszközök tudását (diavetítő, írásvetítő, video, HIFI rendszer), de túl is lép azokon. Túllép például a korszerű, minőségi megjelenítéssel, a sokkal szélesebb tanári alkotó-, és fejlesztő munkát lehetővé tevő „képességével", a közvetlen visszacsatolást lehetővé tevő módszertani alkalmazásával, a hallgató és oktató, hallgató és hallgató közötti kommunikáció támogatásával. Egyesíti magában nemcsak az eszközök, hanem a különböző oktatási (tartalmi) források alkalmazását is. (saját vázlatok, prezentációk vetítése, gyári oktatóprogramok, digitális tankönyvek felhasználása, internetes (akár idegen nyelvű) források és tartalmak, tanulói kiselőadások bevonása a tanításba, témakörök jobb megértéséhez gyakorlásához kapcsolódó akár ingyenes szoftverek alkalmazása)

2. Az interaktív tábla oktatási alkalmazásának elsajátítása egy hosszabb folyamat. Kezdetben célszerű a tartalmi és módszertani szempontból is az egyszerűségre törekvés. A hagyományos formában meglévő, rendelkezésre álló oktatási tananyagok digitalizálása (a számítógépen történő megjelenítés megteremtése) önmagában is hosszadalmas tevékenység és külön szakértelmet igényel.

3. Az interaktív tábla órai alkalmazásához, a felkészüléshez kezdetben sokkal több időre van szükség, mint a hagyományos módon megtartott órákhoz. Úgy tűnik, hogy ez a legnagyobb visszatartó erő, hisz a ráfordított munkaórák lassan térülnek meg. E befektetés nem spórolható meg, hisz a pedagógus tanulási folyamata gyakran együtt jár az informatikai kompetenciák kialakításával, illetve fejlesztésével.

4. Már prezentációs eszközként történő értelmezése is sok oktatási haszonnal jár, a minőségi szemléltető- és oktató anyagok, az internet „kézzel fogható" megjelenése a termekben, a multimédia elemek felhasználása jelentős motiváló hatással bír a hallgatókra. A táblán „keresztül" történő irányítása a számítógépnek pedig viszonylag rövid időn belül hatékonyabb lehet, mintha az oktató állandóan a tanári gép közelében tartózkodna. Nem szerencsés azonban ezen a szinten megállni, akkor van értelme a tábla használatának, ha a pedagógus fokozatosan „birtokba veszi" az interaktív felhasználás eszköztárát.

5. A megjelenített források, az oktató által elkészített (akár félkész) tartalmak és az órai változtatások elmentése és közreadása egy tanulást és tanítást támogató oktatási környezet által (például Moodle keretrendszer) lerövidíti a hallgatók jegyzetelésre szánt idejét, s így több idő marad a valódi szakmai konzultációkra, mélyebb tananyag értelmezésre.

6. Az eszköz és a táblaszoftver által kínált interaktív felhasználás egyik alapfeltétele a gondosan megtervezett, és e használatra felkészített tananyag (átrendezhető, csoportosítható tartalmak, forgatható, áthelyezhető, egymásra helyezhető objektumok: alakzatok, képek stb.), ugyanakkor az alkalmazásának eredményét a pontosan megfogalmazott célok (új anyag megtanítása, gyakorlás, figyelem felkeltése, ellenőrzés - értékelés), az alkalmazott tanítási módszerek és munkaformák által fejti ki igazán. Az együttműködés és közös problémamegoldás támogatása mellett dinamikus folyamattá teszi a jelenléti oktatást.

7. Alkalmazásának elsajátítása többféle képesség és attitűd jelenlétét feltételezi. Tény, hogy a számítógép-kezelési alapismeretek megléte (egérkezelés, az operációs rendszer felhasználói felületének ismerete, adattárolás elemei és alapműveletei, programindítás) gyorsabbá teszik az oktató tanulási folyamatát. Döntő azonban az a viszony, mely a felhasználót fűzi az információs technológiákhoz általában. Egy elutasító magatartás, lehetetlenné teszi bármilyen korszerűnek tartott informatikai eszköz alkalmazását az oktatásban.