6. 8. 10. ÉVFOLYAM – KOMPETENCIAMÉRÉS


http://www.kompetenciameres.hu/

 

 


●forrás

A kompetencia az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa.

Az eszköztudás képesség jellegű tudás; a tudásnak az a formája, amely más ismeretek elsajátítását, további tanulását teszi lehetővé. Eszköztudásnak minősül lényegében minden olyan, különböző helyzetekben aktiválható képesség, mint az olvasni tudás, számolni tudás, problémamegoldás.

A kompetenciamérés egyrészt a szövegértést, másrészt a matematikai eszköztudást vizsgálja.

http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/orszmer2006/tartalmikeret2006.pdf

 

 

 

 

 


●forrás

Szövegértés

A szövegértés írott szövegek megértése, felhasználása és ezekre való reflektálás az egyéni célok elérése, tájékozódás, tudásszerzés, képességfejlesztés, a mindennapi életben való tevékeny részvétel érdekében.

A hangsúly a szövegértési képesség alkalmazásán, annak tantárgyközi jellegén van.

A mérés tartalmi keretét az alábbi táblázat foglalja össze.

●amit mér

 

tartalmi keret

 

 

 

 

 

Szövegtípusok

  • Elbeszélő:

regényrészletek, novellák, mesék, esszék, útleírások, esemény-beszámolók, impresszionisztikus leírások vagy megfigyelések stb.

  • Magyarázó:

tudományos ismeretterjesztő írások, hírlap-, magazin- és folyóiratcikkek, magyarázó-elemző esszék, definíciók, fejtegetések, összefoglalók, kommentárok, utasítások, szabályzatok, törvények, ismertetők stb.

  • Dokumentum:

használati utasítások, reklámok, táblázatok, brosúrák, térképek, nyomtatványok, ábrák, grafikonok, szórólapok, árlisták, irodalomjegyzék, slágerlista, tévéműsor, statisztikák, megrendelőlapok, garancialevelek stb.

amin mér

 

 

 

 

 

 

A mért gondolkodási műveletek:

  • információ visszakeresése

tények, információk, adatok keresése (Ki, mit, mikor, hol... stb.)

  • logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése

közös elemek felismerése, szövegbeli utalások követése,

összehasonlítás, szembeállítás, ok-okozati viszonyok

felismerése stb.

  • szöveg egy részének vagy egészének értelmezése

cím, tartalmi egységek, üzenet és szerzői szándék értelmezése,

tartalmi ÉS/VAGY stiláris elemek értelmezése ÉS/VAGY

értékelése stb.

a szövegértés mért gondolkodási műveletei

 

 

 

 

 

 

Matematikai eszköztudás

A matematikai eszköztudás magában foglalja

  • az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban,
  • a matematikai eszköztár készségszintű használatát,
  • az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet,
  • a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten.

tartalmi keret

 

 

 

amit mér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalmi területek

Mennyiségek és műveletek

Magában foglalja a számok, műveletek ismeretét, az oszthatósági problémákat, idetartozik még a mérés, valamint a mértékegységek ismerete, átváltása is.

Hozzárendelések és összefüggések

Ez a terület magában foglalja a matematikai, algebrai kifejezések, hozzárendelések, függvények különböző ábrázolásával kapcsolatos problémákat; a szabályosságok, sorozatok, összefüggések felismerésével, megadásával, alkalmazásával megoldható feladatokat, az egyenletek, egyenlőtlenségek felírását, megoldását, paraméteres kifejezések kezelését. Idesoroljuk az elemi halmazokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a logikai ismeretek alkalmazását.

Alakzatok síkban és térben

Ez terület magában foglalja a két- és háromdimenziós geometriai alakzatokkal kapcsolatos műveleteket, a szimmetriákkal, egybevágósággal, hasonlósággal, geometriai transzformációkkal kapcsolatos problémákat. Idetartoznak a trigonometriai összefüggések alkalmazásai is. Ehhez a tartalmi területhez soroljuk a koordináta-rendszerbeli eligazodást, térbeli tájékozódást is.

Események statisztikai jellemzői és valószínűségük

E területhez azok a feladatok tartoznak, amelyekben statisztikai számításokat kell végezni, azokat statisztikai szempontból kell értékelni, vizsgálni, vagy statisztikai ábrázolásokat (diagram, táblázat stb.) kell készíteni, vagy az ábrázolt adatokkal kell műveleteket végezni. A kombinatorikai és valószínűség-számítási problémákat megjelenítő feladatok, valamint a gráfok mint egyszerű modellek is itt szerepelnek.

amin mér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gondolkodási műveletek

Tényismeret és rutinműveletek

Ebbe a csoportba a matematikai nyelv legalapvetőbb fogalmainak ismerete; alapvető matematikai tények, tulajdonságok, szabályok felidézésének és egyszerű alkalmazásának, végrehajtásának képessége tartozik. Itt elsősorban a begyakorolt tudás mozgósítására van szükség.

Modellalkotás, integráció

Modellalkotás és integráció alatt a diák számára szokatlan problémák matematikai modellezését; több matematikai terület, művelet összekapcsolását értjük.

Komplex megoldások és kommunikáció

A komplex megoldások és kommunikáció csoportjába a legmagasabb szintű műveletek tartoznak. Az idesorolt feladatok a tanuló számára általában újszerű problémát vázolnak fel, ezért összetett matematikai modell felállítását, önálló megoldási stratégia kidolgozását igénylik; illetve komplex műveletek kombinációjával oldhatók meg. A diákok a feladatok megoldása során elemeznek, értelmeznek valamely problémát, esetleg szélesebb körben is érvényes általánosításokat fogalmaznak meg.

a matematika mért gondolkodási műveletei

 

 

 

 

 

 

 

Az évenkénti mérési eredmények iskolai, fenntartói jelentésként olvashatók, elemezhetők tovább.

http://okmfit.kir.hu/

1. MELLÉKLET OKM - FIT jelentés ábrái

 


●forrás


Példa hallgatói feladatra és munkaformára

  • 3-4 fős csoportban dolgoznak a hallgatók.
  • A csoportok prezentálják a problémamegoldásukat.
  • A teljes csoport szakmai vitában értékeli a megoldásokat.
  • A prezentációkból a teljes csoport megalkot egyetlen megoldási javaslatot.

 

munkaforma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

●munkaeszköz