A mérhető adatból képezhető rangsorolt- és megállapítható adat. Ez a transzformálás visszafelé nem lehetséges.

Példa

Egy megyei versenyen elért pontszámok (mért adat) alapján megállapítható a helyezési sorrend (rangsorolt adat) illetve az, hogy egy megadott ponthatár, vagy a helyezés alapján kik juthatnak az országos döntőbe és kik nem (megállapítható adat).

● egyirányú
transzformáció

Az adattípusokon elvégezhető számítások fordítottan működnek. Amely művelet érvényes a megállapítható adatra, az alkalmazható a rangsorolt illetve a mérhető adatra. Fordított irányban ez nem minden számításra igaz.

Példa

Megszámlálható, hogy hányan jutottak az országos döntőbe és hányan nem. Vagyis megállapítható adatokon gyakoriság számolása történt. Ez a mérhető adaton, a pontszámon is alkalmazható, hiszen összeszámlálható, hogy például hány darab harminc pontos dolgozat volt.

● adattípusok-
számíthatóság

Amikor tehát a dolgokhoz, jelenségekhez számokat rendelünk, akkor tágabban értelmezve a számelméleti axiómák alapján a számok tulajdonságait használjuk elemzésre. A mért dolgok tulajdonságaihoz rendeljük a számokat, tudni kell tehát, hogy azok tulajdonságai mennyire tartalmazzák a számok tulajdonságait. A számoknak csak azon tulajdonságai használhatók, amikkel a mért dolgok is rendelkeznek, tehát csak azok a műveletek végezhetők el a számokkal, amelyek az eredeti dolgokra is igazak.

Példa

Megszámlálható, hogy egy társaságban hány nő és hány férfi van. A két létszám össze is adható. Ám a két nem egy-egy képviselőjének a személyi száma (annak első karaktere) nem olyan szám, kód, adat, amely összeadható lenne.