A közoktatási törvénynek a fogyatékos tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos rendelkezései és az irányelvek - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet - figyelembevétele minden gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban szerepet vállaló iskolára vonatkozik, az akár szegregáltan, akár integráltan szervezett oktatási formában működik is.

 

A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a fogyatékosságnak megfelelő fejlesztést biztosító többletszolgáltatások elérését minden SNI-gyermek számára. Ehhez nyújt segítséget a közoktatási törvénnyel összhangban a miniszteri rendelet.

 

Az irányelvek minden fogyatékossági típusra vonatkozóan rövid leírást adnak a sajátos nevelési igényről, a sikeres együttnevelés feltételeiről, a NAT alkalmazásáról a kiemelt fejlesztési feladatokról. Az irányelvek és a közoktatási törvény rendelkezése szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók megsegítésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat több dokumentumban is meg kell jeleníteni:

Az integráló intézmények - óvodák, iskolák és kollégiumok - nevelési programjukban, pedagógiai programjukban, helyi tantervükben megfogalmazzák a speciális szükségletű gyermekek, tanulók habilitációs, rehabilitációs segítésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, speciális eljárásokat, eszközöket, tevékenységeket, követelményeket. Tervezési és ellenőrzési szinten mindez megjelenik az intézmények minőségirányítási programjában, s végül megjelenik az egyéni fejlesztési tervben.

Az ép értelmű, testi-érzékszervi fogyatékos tanulók számára a többségi általános iskola tananyagának elsajátítását és követelményeinek teljesítését írja elő a kerettanterv. A tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott tanulók együttnevelése különösen nagy feladatot jelent a többségi iskoláknak. Az összes sajátos nevelési igényű tanuló négyötöde (80%) tanulásban akadályozott tanuló, akik eltérő tanterv szerint haladnak. Az ô sikeres együttnevelésük egyéni terv szerinti haladást igényel a többségi iskolában.

Az együttneveléssel kapcsolatos pedagógiai feltételek

A pedagógusok munkájuk során megtapasztalják a sajátos nevelési igényű tanulók nehézségeit, de ennek enyhítésére sokszor minden speciális eszközt és sérülésspecifikus módszert nélkülöznek.

 

A tanulási környezet értelmezése

A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai, pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet, amelyben a tanulás végbemegy. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső, valamint a hatékonyságot növelő, együttműködést elfogadó, támogató társadalmi környezetet.

 

A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek, amelyek kialakítása elősegíti a tanuló aktivitását, kompetenciáinak fejlődését, innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet, a pedagógus elkötelezettsége, módszertan, partneri kapcsolatok.

 

Az integrált nevelés legfontosabb kérdése, hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek, hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság, amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. A mozgáskoordináció, az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek, amelyet lépcsőkorlátokkal, biztonságos nyílászárókkal, csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. Az impulzív, figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál, a magatartási, beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek.

 

A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken, füzeteken és íróeszközökön kívüli, bármely foglalkozáson használható, a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. Az eszköz egyre inkább a valóság, a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. Nem elvont szimbólum, hanem használati tárgy. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot, ha a mindennapi életben is találkozunk vele, használjuk azt.

 

A többségi pedagógusok részéről odafordulás, a sajátos nevelési igényű tanulók irányába ható megértés, tolerancia, a tanulási nehézségek elfogadása, az együttnevelésben a hatékony módszerek, technikák, speciális eszközök alkalmazása nyomán elért szakmai sikerek attitűdváltást és szakmai megújulást feltételeznek és eredményeznek.

 

4. ábra A tanulást segítő eszközök összefoglaló példája⁵

 

A téma részletesebb feldolgozásához ajánlott irodalom:

Az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról. IV. fejezet: A közoktatás rendszere
Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004. 172. old. 1. bekezdés, illetve 177-204.165-167,208-217. o.

Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Gordosné Szabó Anna (szerk.2004): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina
Könyvkiadó Rt. Budapest,

Gulyás Csilla (ford.): Az akadálymentesség európai eszméje. In: Benczúr Miklósné (szerk.): Rehabilitációs foglalkoztató terápia. Tanulmánygyûjtemény. ELTE BGGYFK.
Budapest, 1999. 23-25. old.

Hallatlan Alapítvány: a jelnyelv első internetes szótára: http://www.hallatlan.hu

Iskolafilmek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskolai Kar videotárából (A vakok iskolája, A gyengénlátók iskolája, A Mozgásjavító Általános Iskola, A hallássérültek iskolája

Kôpatakiné Mészáros Mária (2004): A befogadás megvalósulása felé. In: Táguló horizont. Pedagógusoknak az együttnevelésről. Országos Közoktatási Intézet. Budapest,

Kovács Krisztina: Látássérült gyermek az óvodában és az iskolában. In:Illyés Sándor (szerk.2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. Budapest,

Mesterházi Zsuzsa (szerk.2001):Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest, Utazó gyógypedagógiai tanár. (lexikon-szócikk) 164.

Metzger Balázs-Ringhofer Jánosné (szerk.2006): Inkluzív nevelés - Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, Sulinova Kht

Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK. Budapest, 357-376. old.

Papp Gabrielle (2002): Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek közötti kooperáció tükrében, In: Magyar Pedagógia, 102. 2. szám 159-178.

Szabó Ilona (szerk.2004): Alapismeretek sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált neveléséhez, oktatásához. Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat. Szombathely, 2004. 5-35. old.

Takács Mari - Vincze Tamás: Beszél a kéz. Csimota. Budapest, 2004.

 

 

⁵ Adaptációs kézikönyv,147