2017. május 30.AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS
SZAKTÁRGYI TANÍTÁSI GYAKORLATÁNAK KONCEPCIÓJA
Hatályos: 2015. november 16-tól, az ELTE Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács 16/2015. (XI.16.) sz. határozata értelmében
Jelen koncepció négy témakörben fogalmazza meg az osztatlan tanárképzés szaktárgyi tanítási gyakorlatának elvi alapjait és összetevőt: (1) a szaktárgyi tanítási gyakorlat célja/feladata, (2) a szaktárgyi tanítási gyakorlat időkerete/szerepe, (3) a hallgató tevékenysége, (4) a vezetőtanár tevékenysége.
1. A szaktárgyi tanítási gyakorlat célja és feladata
A szaktárgyi tanítási gyakorlat célja és feladata, hogy a tanárjelöltek komplex, önálló feladatokon keresztül ismerkedjenek meg a tanári munkával és a vezetőtanár irányításával gyűjtsenek tapasztalatot a szaktárgy tanításában. A gyakorlat elsődlegesen arra készíti fel a hallgatókat, hogy képesek legyenek tanórákat tervezni, azokat reflektív módon elemezni és az adott tanulócsoport sajátosságaihoz igazodva a szaktárgyi és szakmódszertani szempontok figyelembe vételével megtartani. A szaktárgyi tanítási gyakorlat során a leendő tanárok ismerkedjenek a pedagógusi hivatással, miközben részt vehetnek a szaktárgyi tanítással kapcsolatos − tanórán kívüli − iskolai és tanári tevékenységekben. A tanítási folyamat tervezésének megismerése mellett a tanárjelöltek maguk is tartanak legalább 15 tanórát/foglalkozást. A gyakorlat további célja, hogy a hallgatók kompetenciái szaktárgyuk oktatási módszertanának területein is fejlődjenek épp úgy, mint a tanulók megismerésében, ismereteik és személyiségük fejlesztésében, tevékenységük értékelésében, a pedagógiai megfigyelésekben, a tanítási órák jegyzőkönyvi rögzítésében, reflektív elemzésében és értékelésében.
2. A szaktárgyi tanítási gyakorlat időkerete és szerepe
A szaktárgyi tanítási gyakorlat fokozatos átmenetet képez a pedagógiai, a pszichológiai és a szakmódszertani, közös és egyéni gyakorlatok, valamint az egyéni összefüggő gyakorlat között. Ezt a fokozatosságot szolgálhatja, ha a hallgatók már az önállóan tartott órákat megelőzően, a vezetőtanár által tartott órák keretében is kapnak részfeladatokat. A gyakorlat szaktárgyanként 2 kredit (60 hallgatói munkaóra). A gyakorlat helyszíne a Savaria Egyetemi Központ hallgatói számára az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium.
3. A hallgató tevékenysége
A 60 hallgatói munkaóra (2 kredit) felosztása a következő: maximum 45 kontaktóra, amely magába foglalja legalább 15 tanóra/foglalkozás megtartását, legalább 8 óra szaktárgyi hospitálást, valamint óramegbeszéléseket. A fennmaradó órakeretet a tanárjelölt egyéni felkészülésre használja.
A hallgatók 15 órányi tanóra kötelezettségének tekinthető tanórai és azon kívül végzett szaktárgyi tanítási - tanulási folyamata irányítása (szakkör, projekt, vagy tématervi elem stb.), továbbá óra- és foglalkozásrészek is, valamint a párban, vagy kiscsoportban tartott tanóra/foglalkozás is.
A leendő tanárok tevékenysége az alábbiakat foglalja magába:
A gyakorlat kezdetén az egyéni tanulási/fejlődési út azonosítására épülő fejlődési terv készítése.
Ismerkedés a tanulócsoportokkal és munkájukkal: a szaktárgyi tanítási gyakorlatra kiválasztott tanulócsoport(ok) osztályfőnökével és osztályfőnöki munkájával való megismerkedés; egyéni és csoportos hospitálás a kiválasztott tanulócsoport más szakos óráin, konkrét megfigyelési szempontok alapján, óraértékelés reflektív beszélgetés keretében. Ismerkedés a gyakorlat helyszínéül szolgáló iskola sajátosságaival, működési kereteivel; a szaktárgyi munka jellemzőivel, a vezetőtanár tantárgyi programjával, a hallgatók szakjainak megfelelő szakmai munkaközösségek munkájával. A gyakorlatban résztvevő osztályok, tanulócsoportok; a látogatandó órák céljainak, fejlesztési feladatainak és tartalmainak, valamint a követelmények rendszerében elfoglalt helyének megismerése.
Ismerkedés a szaktárgyi munkával kapcsolatos infrastruktúrával (pl. szertár, könyvtár).
Egyéni hospitálás: a vezetőtanár, vagy más saját szakos tanár és/vagy tanárjelölt által tartott szaktantárgyi órák megfigyelése előzetesen megadott szempontok szerint, óraértékelés reflektív beszélgetés keretében.
Óratervezés: a tervezést a tanárjelölt és a vezetőtanár óra előtti közös megbeszélése segíti.
A vezetőtanár által tartott órák részfeladataiban való közreműködés (például: egy-egy tanítási részfeladat megoldásában önálló, aktív részvétel, csoportmunka szervezése, dolgozatok szerkesztése, dolgozatok javítása stb.).
Tanóra/foglalkozás részének vagy egészének önállóan vagy párban történő tartása.
Kötelezően elkészítendő dokumentumok: egyéni fejlődési terv, tanítási ütemterv, óra-megfigyelési feljegyzések, óravázlatok, reflexiók, egyéb, a vezetőtanár által kijelölt dokumentum(ok), melyek részét képezik a hallgató portfóliójának.
4. A vezetőtanár tevékenysége
4.1. A vezetőtanár szerepe
A vezetőtanár támogatja a hallgatókat a tanárrá válás folyamatában. Ennek érdekében együttműködik a pedagógia-pszichológia, valamint a szakmódszertanos oktatókkal, hogy a gyakorlatok rendszere minél inkább egymásra épüljön.
4.2. A vezetőtanár feladatai
Fogadja a hallgatókat saját óráin, majd reflektív óraelemzés keretében megbeszéli őket.
Egyezteti a hallgatókkal a gyakorlat formai kereteit, tartalmát.
Segíti a leendő tanárokat az iskolai élet megismerésében, támogatja őket a kapcsolatok felvételében és az iskola életébe történő bekapcsolódásban.
Támogatja a tanárjelölteket egy, a szaktárgyi tanításra fókuszáló fejlődési terv és az annak részét képező tanítási ütemterv elkészítésében, a hallgatókkal egyeztetve, a tanulócsoport érdekeit szem előtt tartva kiválasztja a hallgatók által tanítandó tantervi részeket.
Ismerteti a hallgatókkal a szaktárgyi munka jellemzőit, a tantárgyi programot, a szakmai munkaközösség munkáját, megismerteti a tanulócsoportokkal, tájékoztatja őket a tanulócsoportokkal folytatott munka sajátosságairól, a tanulók tanulással kapcsolatos jellemzőiről.
A tanárjelöltek csoportjával közösen órarészlet tervet, óratervet, tematikus tervet készít.
A hallgatók számára biztosítja a vezetőtanár által vezetett tanóra, vagy tanórán belüli órarészletek megtervezését és megvalósítását.
A leendő tanárok által végzett önálló tevékenységek során megfigyeléseket végez, e megfigyelések alapján konstruktív visszajelzéseket ad a hallgatók számára.
Az önálló tevékenységre történő felkészülés és a megvalósítás során támogatja a hallgatókat.
Az egyes tevékenységeket követően reflektív megbeszéléseket folytat a tanárjelöltekkel, ennek során bátorítja, támogatja és ösztönzi őket saját munkájukkal kapcsolatos kritikai reflexióra, innovatív eszközök és módszerek alkalmazására, a tanulásközpontú oktatás érvényesítésére, valamint – formatív értékelést alkalmazva – segíti a hallgatók fejlődését.
Több hallgató közös gyakorlata esetén ösztönzi a hallgatók közötti együttműködést, tudásmegosztást.
Együttműködik a pedagógusképző felsőoktatási intézmény szakmódszertanos és pedagógia-pszichológia szakos oktatóival a gyakorlattal kapcsolatos kérdésekben.
A hallgatók gyakorlata során tapasztalt súlyos problémákat jelzi intézményvezetője (igazgatója vagy tanárképzési igazgatóhelyettese) számára.
A gyakorlat végén a hallgatók a teljes folyamat során mutatott teljesítményeit figyelembe véve osztályzattal és szövegesen értékeli a hallgatókat a képzési és kimeneti követelményeken alapuló szempontrendszer alapján.
A szaktárgyi tanítási gyakorlat értékelésében szerepe van a bemutatóórának, amelyet a jelenlévők (pl. egyetemi oktatók, iskolai kollégák, vezetőtanár, hallgatótársak) közösen elemeznek.
Részt vesz az összefüggő egyéni tanítási gyakorlatban gyakorlóhelyként szolgáló intézmények mentorainak szakmai támogatásában, képzésében.
Részt vesz a pedagógusképző intézmény képzési programjához kapcsolódó minőségfejlesztési folyamatokban.
A gyakorlathoz szükséges dokumentumokat a letölthető dokumentumok link alatt érheti el.
