A hiperkinetikus zavar legfontosabb kritériumai:

- A figyelemzavar és hiperaktivitás (túlzott mozgékonyság) egynél több helyzetben jelen van.

- Több tünet együttesen fennáll, és gyakran erősítik egymást.

- A tünetek a gyermek korához képest túlzott mértékűek, és zavarják a beilleszkedésben.

- Társuló tünet lehet az impulzivitás, érzelmi labilitás.

A diagnózist a vezető tünetegyüttes határozza meg:

- Főleg figyelemhiányos típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (BNO F98.8)

- Főleg hiperaktív/impulzív típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (BNO F90.0)

- Kombinált típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar

- Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (MNO - máshová nem sorolható; BNO F90.9)

Jellemző a kitartás hiánya a kognitív részvételt igénylő tevékenységekben, a csapongásra való hajlam és a rendezetlen, túlzott mértékű aktivitás. A gyermek általában nyugtalan, könnyen szenved balesetet. Az iskolai szabályokat gyakran megsértheti, de mindezt nem tudatosan, hanem önkéntelenül teszi.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának általános jelei:

- A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra.

- Fáradékonyabb az átlagnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási és egyéb feszültséget.

- Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet.

- Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelésének prioritásai:

- Egészséges énkép és önbizalom kialakítása

- A kudarctűrő képesség növelése

- Önállóságra nevelés

Pedagógiai konzekvenciák

A tanulási és hiperkinetikus zavar által létrejövő akadályozottság pedagógiai következményeit nem lehet pár mondatban összefoglalni. A legfontosabb cél annak illusztrálása, hogy ez a típusú sajátos nevelési igény az osztályteremben kevéssé eszközigényes, a sikeres integráció sokkal inkább emberi, szakmai és személyiségbeli kompetenciákon múlik, azon a kommunikációs hatékonyságon, amit a pedagógus tud kifejteni egyrészt a gyermek és családja, másrészt a munkáját segítő egyéb szakemberek felé.